Archive by Author

Az amit itt csináltatok, az még nem kiteozás…

24 ápr


– Szia Ati! Megyünk Horvátba, lenne egy elfekvő kezdő deszkád, amit nélkülözni tudsz pár napra így szezonon kívül?

– Ja, akad egy, de vigyázzatok magatokra. Tudtok kiteozni rendesen?

– Háááát, persze…

-Mert amit itt csináltatok múlt héten, az még nem kiteozás…

Soha nem felejtem el Ati rövid, de határozott mondatát, melyben véleményt nyilvánított tudásunkról. Igen, mi is úgy tanultunk kiteozni, mint sokan mások: vettünk egy ernyőt, aztán ha fúj a szél lehet menni. Hazai szélviszonyok (vagy inkább szélcsend viszonyok) között nekem több mint egy szezon kellett, hogy meg tudjak csúszni. Ma már sok mindent másképp csinálnék, meg persze azok az ernyők még egészen mások voltak.

Oszd meg velünk, te hogyan sajátítottad el az alapokat, és ha ma kezdenél, mit csinálnál másképp!!


Te hogy tanultál meg kite-ozni?
(polls)

Ragnarok 2012 Red Bull szemmel

21 ápr

A Red Bull máris elkészítette a Ragnarok hivatalos összefoglaló videóját. Ezeket a képeket nézve ismét (nem) kicsit irigykedhetünk a Kilteline csapatára!

Valami érthetetlen okból a Red Bull által használt embed code nem fogyasztható a WordPress számára, így ha kíváncsiak vagytok a videóra, el kell látogatnotok ide…

Mert egyszer eljő majd a nap amikor…

17 ápr

Helyesbítenem kell, mert nem majd eljő, de már el is jött a nap, amikor azon túl, hogy egész estés filmeket készítenek hőn szeretett sportunkról, de ehhez rendes moziplakátot is szerkesztenek. A Hidden lines körüli felhajtás talán nem véletlen, a bemutató alapján elég korrekt filmre számíthatunk. Lesz benne a nyálcsorgatós helyszínektől kezdve a csúnya és fájdalmas balesetekig minden, de főleg az ami a kettő között van, freeride és trükkök minden mennyiségben gusztustalanabbnál gosztustalanabb kivitelben. Csak bírjuk kivárni!

Magyar csapat a Red Bull Ragnarok-ön

11 ápr

2011. őszén a Red Bull magyarországi vezetősége felkérte a Kiteline SE-t, hogy képviselje Magyarországot a 2012. április 12-15. között Norvégiában megrendezésre kerülő Red Bull Ragnarok elnevezésű, magasan jegyzett, nemzetközi snowkite versenyen.

A versenyről

A Red Bull Ragnarok nemzetközi snowkite verseny immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre a norvég Haugastol városának közelében lévő Hardangervidda fennsíkon. A verseny részben a technikáról, részben a kitartásról szól, hiszen a versenykiírás szerint hozzávetőlegesen 100 km távot kell sílécen vagy snowboardon megtenni a kite ernyő segítségével. Egy kb. 15-20 km-es, hegyes-dombos körpályán 5 kört kell megtenni ahhoz, hogy valaki célba érjen. A feladat nem könnyű, az első évben 110 indulóból 4 versenyző ért célba a rendkívüli körülmények következtében. A verseny helyszíne ugyanis arról ismert, hogy a napsütés, havazás, szélcsendes és viharos időjárási körülmények alig gyors egymásutánjában váltakoznak, mindenféle rendszer és előjel nélkül.

A verseny nemzetközi jellegét, valamint magas nívóját illusztrálja az a tény, miszerint az idei rendezvényen a 220 versenyző 25 országból érkezett, és az indulók között többszörös kitesurf világbajnokok, Aaron Hadlow, Ruben Lenten és Susi Mai is szerepeltek.

A verseny hivatalos honlapja: www.redbullragnarok.com.

Indulók

A Kiteline SE a Red Bull Magyarország felkérésére négy versenyzőt delegál a rendezvényre, Becht Lászlót, Duska Várkonyt, Duska Zarándot és Szabó Gergelyt. A versenyzőink mind tapasztalt kitesurfösök, évente több hónapot töltenek gyakorlással vízen és havon, valamint részt vettek a korábban már említett hazai és nemzetközi kitesurf rendezvényeken. A versenyzőket egy segítő személy fogja kísérni, aki mind a verseny alatt, mind a felkészülés során teljes körű segítséget fog nyújtani az indulók számára, valamint operatőri funkciókat is el fog látni.

Folyamatosan friss infók: www.facebook.com/kiteline.hu

Szavazz a kedvenc ernyődre!

4 ápr

Minden évben több oldal is hirdet szavazást legjobb kite témakörben. Idén a kite2012.com kezdte a sort:

http://kite2012.com/best-kite-2012/

Te is add le szavazatod, hogy minél teljesebb legyen a kép!

Ez a C nem az a C

2 ápr

Nagy izgalommal vártam az idei év első vízen csúszását. Ehhez persze sikerült a nagy márciusi meleg után rögtön az első hideg áprilisi napot választani. Balatonfenyves, 7 fok (bár szélhűtéssel ez max 3-4), váltakozó erősségű szél 20-40 km/h. Mire az aláöltöző, nadrág, póló, két pulóver, kabát, sapka, sál kombót sikerült lecserléni a teflonos-kapucnis “aláöltöző”, rövid nyáriruha (2/3), hosszú nyáriruha (3/5), wakeboard mellény, csuklya, kesztyű, cipő összeállításra, kiskutyakaki méretűre és állagúra fagytam és közben folyamatosan azt ismételgettem, hogy: “Nem azért utaztam ennyit, hogy ne menjek be!” Öltözés közben a hidegtől nem tudtam mozogni, utána viszont a testemre felhalmozott 5kg színtiszta polykloroprén is erős korlátok közé szorította izületeim működését. Bár senki nem volt a strandon, természetesen nem maradhatott el a boardshort és a lycra sem, ezek nélkül szinte az ernyő is lassabban repül. Nem véletlenül szántam az öltözködés leírására ennyit, kb ilyen sokáig is tartott. Mire ezzel végeztem, Öcsi megunta a termálvizet és készséggel átadta nekem az új 10m2-es C4-et.

Tartottam az ernyőtől, mert utoljára C ernyővel akkor mentem, amikor kite tanulásom hajnalán próbálkoztam egy már akkor sem fiatal 14,5 m2-es Takoon Scoop-al. Mondjuk, hogy mentem, az erős túlzás, mert élesedni soha nem sikerült vele, ellenben későn indult és a 68kg-mal hamar besokalltam. Véleményem szerint C ernyő annak kell, aki nem bírja ki kiakasztott trükkök nélkül, és mindezért cserébe hajlandó feláldozni a nagy széltartományt, a könnyű újraindítást és a lengőbordáit, hiszen egy rendes C inkább ránt, mint emel. Én nem ehhez a csoporthoz tartozom, az egyetlen trükk amit eddig sikerült elsajátítani, az a fotel, abból viszont ha lehet nem ugrok nagyot, mert a kite vizi sport, tehát ha lehet maradjunk is  a vízen. A nekem megfelelő ernyő a Catalist, vagy az Edge, de most egy C4 volt kéznél, vétek lett volna nem kipróbálni.

Az első nekifutás: 129×37-es deszkámmal vágtam neki a nem túl erős szélnek. Az ernyőt a szokott lendülettel indítottam, ami egy álló, majd egy fekvő, majd egy hasaló nyolcast, két loop-ot és még pár számomra ismeretlen manővert eredményezett. Igen, mindenki leírta és mindenki elmondta, hogy ez az ernyő gyors, csak valahogy ezt én nem így képzeltem. Mert amikor trabantban ültünk, az autóskártyára rá volt írva, hogy a Ferrari gyors (minden osztálytársam pontosa tudta, hogy mennyi van beleírva 🙂 ), de hogy tudtam volna én azt kölyökként elképzelni, hogy mennyire?! Ok, sikerült elindulni, de miért nem haladok? És miért kell folyamatosan nyolcasozni? Vagy nem is kell, csak egyszerűen nem tudom megállítani a fordulásokat? ÉÉÉÉs miért esik le az ernyő? Ja, hogy nincs szél! Persze szél nélkül is sikerült kifordítani az ernyőt (még jó, hogy senki nem látta…), amitől a zsinórok keresztezték egymást. Így is lehetett irányítani, de jobb a békesség: kijöttem és helyreraktam a zsinórrendet. Végülis szétfagyni már sikerült és megint igazam lett, a C nem nekem való!

De ugye még mindig nem ezért utaztam! Ha kevés a szél próbálkozom nagyobb deszkával: 130×41. Nem sokkal nagyobb, de ennyi is számít (meg nagyobb nincs). Mire visszamentem, megjött a szél is és minden eddigi jól megalapotozz elképzelésemet elfújta. Az új C4 még olyan barbár kézben is, mint az enyém, stabil, nem lehet vele nem élesedni, kivállóan kezeli a pöfföket, a fordulásra meg elég rágondolni. Ha egy fordulót netán elrontottam volna, egy apró mozdulat és már meg is történt a korrekció. Mivel sokkal kevesebbet jutok le a partra mint szeretném, hajlamos vagyok gyengülő szélben a végsőkig kaszálni, hátha nem kell álldogálva megvárni amíg felerősödik a szél, vagy annyira eláll, hogy ki kell menni. Ilyenkor nyolcasozás közben rendszeresen “leakasztom” az ernyő fülét a vízre, mert mire el kezd húzni, olyan alacsonyan van, hogy nincs időm visszafordítani. Valahogy ezzel most egyátalán nem volt gondom…

Nézzük a korábban felsorolt C-s negatívumokat:

Kis széltartomány: A 130×41-es deszkával kb 20-tól 40 km-ig tudtam menni letrimmelés nélkül. 20-nál már kellett erősen nyolcasozni. – Mítosz megdüntve

Nehéz újraindíthatóság: A nagyobb C4-ekkel nem tudom, hogy milyen lesz majd a tapasztalat, mindenesetre ezt a 10-est erőlködés nélkül meg tudtam fordítani akkora szélben, amiben utána szemből fel tudtam venni úgy, hogy egy centit sem húzott előre! A korábbi (nem C Ozone) ernyőim amikor belépőéllel feküldtek a vízen és téptem az irányítózsinórt, mind elindultak kifelé szélablakba és csak kb. 45 foknál (már ha ez egyátalán létező kite elméleti fogalom) kezdtek el átfordulni. Jobban örültem volna, ha a C4 is így tesz, mert amikor átfordult és elindult felfelé, telelett a gatyám, de mint kiderült felesleges pánik volt.

Fájdalmas lengőbordák: Itt egy kicsit zavarban vagyok, mert a wakeboard mellényem, (ami természetesen kite-os, csak nem tudom, hogy erre mi a megfelelő szóhasználat, mert ha azt írom, hogy mentőmellény, mindenki egész másra gondol) nagyon sokat segít abban, hogy a trapézom a derekamon maradjon és ne csak a bordáimmal kelljen megtartani magam a beakasztott ugrások közben. Érzésem szerint a C4 egyátalán nem ránt, cserébe nagyot emel. Ez nekem azért különösen fontos, mert a gerincsérvem nem nagyon szereti a hirtelen mozdulatokat és ennek hangot is szokott adni. Pl. az egyik kellemesnek ígérkező nyári napon, amikor a reggeli szél pöffösebb volt a kelleténél, már feladás közben úgy beállt a derekam, hogy nem csak aznap néztem a vigyorgó haverokat a partról, de még egy hétig sajgott.

A fenti észrevételek miatt írtam, hogy ez a C nem az a C amit eddig ismertem, vagy tesztek, élménybeszámolók alapján képzeltem. Már-már az is megfogalmazódott bennem, hogy az egyik Catalist helyett nekem is C4 kell, de akkor Ti hogyan tesztelnétek azokat??

Joggal háboroghattok, hogy miért csak a C4-ről írunk. Ennek legfőbb oka, hogy egyenlőre csak ez áll rendelezésünkre, a Catalist-okat még varrják a szorgos vietnámi munkások kezei. Ja, hogy a Catalist is Ozone? Hát igen, mert ebből van teszternyőnk. Persze, ha akad valaki, aki ad másmilyen ernyőt, arról is írunk majd, sőt, ha Te írsz tesztet saját ernyődről és elküldöd nekünk, azt is megjelentetjük.

További képek a C4 tesztről a Facebook-on.

Kitech – Hazai ernyő a világsiker útján!

2 ápr

Sokunknak nem újdonság Kitech (Károly) Ati softernyő gyártási ténykedése. A Kitech ernyők valójában mindig is jók voltak, de valahogy az utóbbi pár évben kezdtek igazi világszínvonalú fejlődésbe. Most, hogy a termék már (szinte) tökéletes, kishazánk határai hirtelen szűkössé váltak, elérkezett az idő a nemzetközi piacok meghódítására! Az idei Kitech Fly3 ernyők nagyon jól szerepelnek szárazon és vízen egyaránt: a vizes tesztekre többek között Horvátországban,  Egyiptomban, Marokkóban és Olaszországban került sor, szárazon a környező országok hegyein túl a norvég fennsíkok havas platóit is sikerült meghódítani.

Gartulálunk Atinak! Igazán szép teljesítmény, csak így tovább! Reményeink szerint egy-két éven belül akár tengerentúli sikerekről is beszámolhatunk! Addig is felvesszük vele a kapcsolatot, hogy szolgáltathassunk pár infót a cég jelenlegi állapotáról.

www.kitechkites.hu

C4 8m2 – első benyomás

31 Már

Míg a Balatonon egyes sporttársak csak várták a szelet (Ricsi, jó az angolod!), addig aki kilátogatott a velencei spotra annak jutott szél bőven. Vagyis jutott is meg nem is. Aki járt már ezen a spoton az tudja miről beszélek. Szokás szerint pöffös volt a szél de nem kicsit; NAGYON! A parton nem tűnt rossznak a szél, de bent a vízben egyik percben leesett az ernyő zenitről, következő pillanatban elfogyott a trimmzsinórom. Ha számokban kell kifejeznem: 0-60 km/h. Ehhez társult a napsütés és a sukorói hegyek porfelhőbe burkolózó látképe. Ezen körülmények tükrében bontottam ki a friss, ropogós, kellemesen de jellegzetesen vietnami illatú 8-as C4-emet. Az ernyő fizikai és esztétikai tulajdonságait már egy előző bejegyzésben leírta Öcsi, amikor 10m2-es C4-et mutatta be, ezért én belevágok:

  1. Amit az ember legelőször érez, az az ernyő stabilitása. Mint említettem a szél rendesen pöffös volt, de a stabilitás megállapítására ideális. Viszonylag sok ernyő megfordult a kezem között, de amit ez az ernyő tud azt még egy bow kite is megirigyelné.
  2. Az irányítózsinórok felfüggesztését hagytam gyári beállításon, azaz középen. Az ernyő így is nagyon gyors és meglepően kevés a bárerő. Az előző tesztet olvasva felkészültem egy kemény bárra, azonban a tavalyi C4-hez viszonyítva csak annyival keményebb, mintha egy egységgel előrébb kötöttem volna az irányítózsinórokat. Ami meglepő és még nem találkoztam egy ernyőnél sem, az a zeniten való mozgási sebessége. Olyan gyorsasággal lehet irányt váltani az ernyővel mintha nyolcasoznánk. Ez azért jó, mert gyorsan, rövid bármozdulattal lehet ugrást indítani. Ez nyilván radikális loopot fog eredményezni… (ezt nem most akartam elkezdeni gyakorolni).
  3. Az első ugrást óvatosan indítottam, tartva attól, hogy kiránt a vízből, de mint a Burj Khalifa liftje gyorsan, ám észrevétlenül emelt az egekbe… Szerintem az ugrás magasságának csak a gatyád mérete szab határt, ha elég nagy sok kaki fér el benne! 8-as mérethez képest meglepően sokáig tart. Jó a Hang Time-ja.

Mivel a szél elég bolond volt, nem a trükkök kivitelezhetőségéről szólt ez a beszámoló, sokkal inkább az első benyomást próbáltam összefoglalni. Holnap a Balatonon folytatódik a teszt, de már olyan emberekre is rá lesz akasztva, akik tudnak is kiteozni, nemcsak szeretnek. Várom a tapasztalatokat!

Ui.: Mielőtt elfogultsággal vádolnátok a C4 iránt, írnom kellene valami negatívumot is… Megvan: az ernyő egyetlen gyenge pontja: a RIDER lehet csak!!!

Geryzenn

Mystic 2012 fotózás

28 Már Mystic 2012 fotózás

Mystic 2012 fotózás

Boujmaa Guilloul, Bruna Kajiya, Mark Jacobs és Ruben Lenten mellett mint minden reklámfotózáson, itt is kötelező kellék a modellcsajok megjelenése, de szerencsére rajtuk kívül láthatunk pár villanásnyi kite/szörf/wakeboard felvételt is. Ilyen lesz az idei Mystic kollekció:

Mystic 2012 Spring/Summer Collection Photo Shoot from Mysticboarding on Vimeo.

White Shore – egy fehér világ

27 Már

Tudom, hogy azt ígértük, idén már nem lesz több snowkite videó, de ezt nem volt szívem őszig a spájzolni. Persze nem mintha meg tudna romlani, de igazán kár lenne akár percekig is rejtegetni! A srácok acélbakelitgumiból vannak, vagy valami ilyen ötvözetből. Nem sajnálják sem magukat, sem az ernyőket, sem az ugratót, sem a háztetőt… És végre egy rendes videó, ahol nem csak az űberkirály trükköket látjuk, hanem azt is, amikor méterekről esnek fejre. Ilyenkor az ember átértékeli ezt a sportot 😀 Egyébként van itt minden, az oldschool sífutástól kezdve a lábbal ernyőfeladáson keresztül az ernyővel emberre vadászásig minden! Éljenek a skandinávok!

White Shore / The Movie from Vincent Bergeron on Vimeo.